7. fejezet - Feloldozás

Sziasztok!

Meghoztam a következő fejezetet!:)

Remélem ez is tetszeni fog nektek! Várom a komikat!:)

Jó olvasást!:)

Az egész szobában sötét volt, amikor felébredtem, ám a sötétítő függöny ezúttal nem volt teljesen összehúzva, így a kettő között bevilágított a hold, ami lehetővé tette, hogy lássak valamennyit.

Lucas a hátamhoz simulva aludt, bal karjával átölelt. Halk levegővételei cirógatták a tarkóm. Túlságosan is lusták voltunk szeretkezés után, hogy felöltözzünk, így meztelenül aludtunk el, ami akkor még nem zavart annyira, de most hirtelen nagyon is tudatába kerültem ennek az egyébként nem éppen mellékes dolognak. Jó, elismerem, nem voltam egy nagyon szégyenlős beállítottságú, főleg, hogy az előző kapcsolatom igencsak túlfűtött volt szexuális téren, és Lucas is látta már minden apró kis porcikámat, de attól még kényelmetlennek éreztem.

Óvatosan kibontakoztam az öleléséből. Nagyon vigyáztam, hogy még véletlenül se ébresszem fel, és szerencsével is jártam, mert mindössze magához húzta a párnámat – érezve, hogy már nem vagyok ott -, de ugyanúgy aludt tovább. Egy percig csak néztem őt a sötétben, felidézve, mi mindent tettünk néhány órával korábban, majd hangtalanul a fürdőszobába mentem. Megálltam egy pillanatra, hogy szemügyre vegyem a tükörképem: megváltoztam. Nem tudtam volna megmondani konkrétan miben, de valahogy már nem ugyanolyannak láttam magam, mint előző nap. Talán a szemem csilloghatott jobban, vagy az arcomon lett látható egy kis pirosság, nem tudom. De határozottan más voltam.

Miután elintéztem folyóügyeimet, magamra kaptam a köntösömet, hogy ne ruha nélkül kelljen flangálnom, majd mivel minden álmosság kiment a szememből, kilopakodtam a teraszra és leültem az egyik székre. Kicsit hideg volt ugyan kint, de magam alá húztam a lábaimat és jó szorosan megkötöttem a köntösömet, így már nem is fáztam. Néztem a lenyűgöző tájat, ami körülvett, a magas hegyeket, melyeknek a teteje fehér volt a hótakarótól, még így, az éjszaka közepén is, valamint a környező fákat, amik mindent beborítottak.

Megállás nélkül járt az agyam. Ösztönösen összehasonlítottam Taylor-t és Lucas-t. Nem volt szép tőlem, tudom, de nem tehettem ellene semmit sem. Egyedül Tay volt az, akiben feltétel nélkül bíztam – már ami a pasikat illeti. És ennek meg is lett az eredménye, mert három csodás évet töltöttünk együtt, és valóban szerelmes voltam belé, ahogy most Luke-ba is, de Tay sosem volt olyan csapodár, mint ő. Sosem játszadozott a lányokkal, sosem kellett mellette félnem, hogy talán egy nap kattan egyet az agya és véget vet mindennek. Nem! Taylor megbízható volt, és sosem kételkedtem benne. Ezzel szemben Lucas maga volt a kétely, még annak ellenére is, hogy alig néhány órával korábban szerelmet vallott nekem. Aztán megkapott. Nem tudtam, mihez fog kezdeni ezzel, ha felébred, vagy néhány nap múlva, amikor esetleg kedvére kiszórakozta magát, ahogy szokta. Nem akartam erre gondolni, de nem tudtam megállni. Ott volt végig az agyam egy eldugott részében, de folyamatosan éreztem a jelenlétét.

Szerelmes voltam belé. Igazán szerelmes, azért is feküdtem le vele. Nem csupán a testi vágy miatt, bár nem tagadom, az is igen nagy szerepet játszott a dologban, de sokkal inkább a mögötte lévő mély érzések mozgatták a szálakat. Nem gondoltam volna, hogy lehet valakit ennyire szeretni, főleg nem ilyen rövid idő után. Mindössze néhány nap. Ennyi kellett hozzá, hogy Nikki szavaival éljek: beleessek, mint maci a mézes bödönbe. Hihetetlen!

Hirtelen hangos vonyítás hangzott fel az erdőből, mire önkéntelenül összerezzentem. Arra felé fordultam, amerről a hang jött, de nem láttam semmit. Olyan volt, mintha egy farkas lett volna. Arra gondoltam, talán él néhány a szálloda közelében, bár egyáltalán nem tetszett a dolog. Valószínűleg, ha nem a második emeleten lettem volna, hanem a földszinten, bezárkóztam volna a szobánkba. Nem nagyon voltam jóban az állatokkal, főleg ha azok nagytestűek voltak. Azután, hogy gyerekkoromban a szomszédék nagy dobermanja csaknem nekem szaladt, és ezzel majdnem az életemet vette, valahogy tartottam a távolságot a négylábúaktól. És ebbe beletartoztak a farkasok is. Az elsőt egy újabb vonyítás követte, ami még hangosabb volt, és engem még inkább zavart, majd hirtelen abbamaradt, mintha csak elvágták volna. Milyen különös – gondoltam.

Üldögéltem még ott néhány percig, ezúttal ismét a csendet hallgatva, mikor hirtelen egy kéz félresimította a hajamat nyakamból, majd egy finom száj csókot lehelt a tarkómra. Pozitívumként éltem meg, hogy nem ijesztett halálra - bár tény, hogy az ajtót én hagytam résnyire nyitva, hogy ne ébresszem fel -, amin el is mosolyodtam.

- Miért ülsz itt kint? – kérdezte Luke továbbra is a nyakamat cirógatva.

- Nem tudtam aludni – válaszoltam őszintén.

Egy kis hallgatás után Lucas nagyon is komoly hangját hallottam.

- Megbántad, ami közöttünk történt?

- Nem – ráztam meg a fejem, de nem néztem rá. Helyette inkább az egyre lejjebb kerülő holdat fixíroztam.

- Én sem – ölelt magához, mire jólesően felsóhajtottam. Belesimultam a karjaiba, élvezve, hogy ott van velem, és hogy jelenléte végre tényleg háttérbe szorította bizonytalanságomat.

- Miért keltél fel? – kérdeztem kíváncsian. Reménykedtem benne, hogy nem én ébresztettem fel.

- Mert nem voltál mellettem – suttogta a fülembe, mire megborzongtam. – Menjünk be, hideg van itt kint – mondta, és be kellett látnom, igaza van. Már a leheletünket is lehetett látni, annyira lehűlt a levegő. Engedtem neki, hogy segítsen felállni, majd hogy előreengedjen. Becsukta mögöttünk az üveg erkélyajtót, aztán felkattintotta az éjjeliszekrény kis lámpáját. Azt hittem, nem vesződött az öltözködéssel, de a vékony takaró azért mégiscsak a dereka köré volt tekerve. Odalépett hozzám és magához vont. Egyik kezét a tarkómra simította, ujjai lágyan a hajamba túrtak, míg a másikat az arcomhoz érintette. – Milyen hideg a bőröd – mondta összehúzott szemöldökkel. – Gyere, csinálok egy forró fürdőt.

Elámulva bólintottam, majd követtem a fürdőszobába. Ki sem néztem volna a hírhedt Lucas Levine-ból, hogy ilyen gondoskodó. Megnyitotta a csapot, majd míg arra vártunk, hogy a kád megteljen vízzel, ismét a karjába kapott. Esküszöm olyan volt az egész, mintha nehezére esett volna elengedni. Úgy érezte jól magát, ha átölelhetett és gyengéden cirógathatta a hátamat. Akárcsak én. Éppen ezért mosolyogva bújtam még közelebb hozzá, fejemet a vállára hajtva, és csak hallgattam a lélegzését. Ezzel az idők végezetéig is ellettem volna.

Amint a kád megtelt - Luke kókuszillatú habfürdőjétől olyan habos volt, hogy a vizet nem is lehetett látni -, megfogta a köntösöm övét és engedélykérően nézett rám. Mosolyogva bólintottam, mire nem is késlekedett. Azonnal kikötötte, ám mielőtt még túl sokat felfedett volna a testemből, megállítottam és kajánul vigyorogva megkérdeztem:

- Ugye te is fürdesz velem?

Ajkain feltűnt az a jellegzetes Lucas-féle nyertes mosoly, amit egyenesen imádtam. Mogyoróbarna szemei megvillantak, miközben közelebb hajolt és lágyan megcsókolt... majd kihasználva a figyelmetlenségemet, egyszerűen lerántott rólam a köntöst.

- Hé! – kiáltottam fel, s közben villámgyorsan a derekára csavart takaróra vetettem magam. És nyertem!

- Ez így nem fair – jelentette ki nevetve, mikor az őt fedő ruha is a padlón végezte.

- Az nem volt fair, hogy ilyen alattomos módon vetkőztettél le – böktem meg a mellkasát játékosan.

- Engedélyt adtál rá – emlékeztetett, mire megforgattam a szemeimet.

- Inkább üljünk bele a vízbe, mielőtt tényleg megfagyok – javasoltam, mert valóban fázni kezdtem a ruha hiányába. Ennyi elég is volt Luke-nak. Gyorsan belépett a kádba, majd a kezét nyújtva engem is besegített. Hátával a sima csempéhez dőlt, míg engem úgy fordított, hogy háttal legyek neki. Szerencsénkre a kád elég széles volt, így kényelmesen elfértünk mind a ketten. Mellkasához húzott, hátam alatt éreztem az izmait, miközben elhelyezkedtem a combjai között. Tökéletes hely volt, el sem akartam mozdulni onnan. Fejemet hátrahajtottam a jobb vállához, míg Luke a hasamra tette az egyik kezét, a másikkal pedig a karomat kezdte simogatni, hogy átmelegedjek kicsit.

- Ez isteni finom – sóhajtottam fel, ahogy a meleg víz bizsergetni kezdte a bőrömet.

- Tudtam, hogy tetszeni fog – mosolyodott el. Kedveskedő puszit nyomott a nyakamra és még szorosabban ölelt magához.

- Fantasztikus – lelkendeztem és még a szemem is becsuktam, hogy jobban átadhassam magam az érzésnek.

- Megan… - ejtette ki a teljes nevemet, amivel azonnal el is érte, hogy kipattanjanak a szemeim. Legalább ezer éve nem szólított már így, és elképzelésem sem volt róla, hogy ezúttal miért tette. – Miért feküdtél le velem? – kérdezte, mire egész testemben megfeszültem egy pillanatra, ami valószínűleg az ő figyelmét sem kerülte el.

Az este, azután, hogy együtt voltunk, sikeresen ki tudtam kerülni, hogy beszélgetnünk kelljen a történtekről. Luke kiszalad a fürdőszobába egy percre, hogy megszabaduljon az óvszertől, én pedig kihasználtam az alkalmat és mire visszajött, úgy tettem, mint aki már félig alszik. Ahogy sejtettem, nem ébresztett fel, csak lefeküdt mellém, magához húzott a takaró alatt, majd egy szívet melengető homlokcsók után mindketten elaludtunk.

Ám ezúttal tudtam, hogy nem kerülgethetjük tovább a forró kását. Valamivel elő kellett rukkolnom neki. Csakhogy én még nem akartam megmondani neki, hogy mit érzek iránta. Nem mertem kiadni magam neki.

- Mert kívántalak – válaszoltam végül. Hosszan felsóhajtott, amiből arra következtettem, nem éppen ebben a válaszban reménykedett.

- Értem – mondta továbbra is simogatva, majd egy újabb csók után, amit a nyakam érzékeny részére nyomott, folytatta. – Szeretném, ha tudnád, hogy amit az este mondtam… Tudod, mikor azt mondtam, szeretlek – visszatartott lélegzettel vártam, mit akar kihozni ebből -, az igaz volt. Tényleg szeretlek, Megan.

Lehunytam a szemem, és hálát adtam azért, mert háttal voltam neki és így nem láthatta az arckifejezésemet, melyen határtalan megkönnyebbülés terült szét. El se tudta képzelni, milyen jólesik ezt hallanom. Megdobogtatta a szívem, és még messzebb száműzte kételyeimet. Sőt mi több, még a remény is elöntött, hogy talán van közös jövőnk, amiben annyira hinni akartam. Viszont fogalmam sem volt, mit válaszolhattam volna erre a vallomásra. Mikor először mondta, tökéletes ürügyem volt a hallgatásra, hiszen szeretkeztünk, de most nem volt semmi, amire foghattam volna szótlanságom.

- Elhiszem, és nagyon jólesik, hogy ezt mondod – válaszoltam végül.

- De te nem érzed ugyanezt, tudom – vágta rá, és hangjában egyszerre éreztem mosolygást és szomorúságot. – Nem baj. Nem várok érte cserébe semmit sem.

Összeszorult a szívem, és már csak egy hajszálnyira voltam tőle, hogy megmondjam neki, én is szeretem, ám végül mégsem tettem meg. A nyelvembe haraptam, nehogy véletlenül elszóljam magam, és csak akkor nyitottam ki ismét a számat, amikor biztos voltam benne, hogy nem fog semmi olyasmi kicsúszni, amit nem akarok kimondani.

- Miért hívsz Megan-nak? – kérdeztem, hogy kicsit tereljük a témát. Lucas-nak sem volt ellenvetése, mert felnevetett mögöttem.

- Mert nem akarok megint összeveszni veled – mondta. – Irtóra szexi vagy mérgesen, az tény, de inkább nem kockáztatom meg, hogy emiatt elveszítselek, főleg, hogy csak most kaptalak meg.

Elmosolyodtam szavain. Annyira aranyos volt, főleg ahogy közben a hajamhoz érintette az arcát.

- Hívhatsz MW-nek – mondtam neki kuncogva.

- Tényleg? – lepődött meg, mire bólintottam.

- A te szádból még azt is szeretem – tettem hozzá, mire nem csak hallottam, de éreztem is, hogy teli torokból felnevet.

- Ezt a napot is megértük – mondta fejcsóválva. – Ez aztán a meglepetés.

- Miért, az mi volt, amit az este csináltunk? – csaptam le a témára, ugyanis terveim voltak a következő néhány órára.

- Az maga volt a tökéletesség – jelentette ki, kicsit oldalra fordítva, hogy elérhesse a számat. Kedveskedve az ajkaimra simította az övéit, majd bebocsátást kérve megnyalta őket. Automatikusan utat engedtem neki, mire olyan csókot kaptam, mint még sohasem. Keze, ami addig a karomat simogatta, a mellemre vándorolt és izgató masszázsba kezdett, külön figyelmet szentelve az érzékeny kis csúcsnak a közepén.

- Ah… - sóhajtottam fel átadva magam az érzésnek, ami egyre inkább gyűlt a testemben, miközben Luke tovább folytatta ténykedését, és ezúttal a másik kezét vitte érzékeny területre – a hasamról a combjaim közé. Ellenállás nélkül fedezhette fel nőiességem középpontját, sőt, ujjainak játéka odalent olyannyira jólesett, hogy még széjjelebb is tártam a lábaimat, hogy jobban hozzám férjen.

- Milyen forró vagy – suttogta a számba, de egy pillanatra sem hagyta abba a kényeztetést.

- Miattad – suttogtam nyögdécselve, miközben egyre közelebb kerültem a gyönyörhöz. – Ne hagyd abba! – kértem, mire ismét megcsókolt és még intenzívebben simogatott, aztán a következő pillanatban ujjai elmerültek bennem. Finom dallamot játszva mozogtak ki és be, egészen addig, míg a testem meg nem remegett, ahogy az orgazmus szétterjedt a sejtjeimben. A fürdőkád szélébe kellett kapaszkodnom, hogy egyhelyben tudjam tartani magam.

Kis idő elteltével, mikor az érzés alábbhagyott, elernyedtem Luke karjaiban és nem győztem levegő után kapkodni. Úristen, ez a pasi pontosan tudja, mi kell egy nőnek – futott át az agyamon, mire akaratlanul felkuncogtam.

- Mi ilyen vicces? – kérdezte a nyakamat harapdálva.

- Semmi – ráztam meg a fejem. – Köszönöm – fordultam felé, hogy láthassam az arcát, melyen férfias büszkeség ragyogott.

- Szívesen, máskor is.

- Szavadon foglak! – vágtam rá azonnal, mire újabb észbontó csókot kaptam.

- Remélem is – mosolygott rám, mikor vége lett. Viszonoztam a gesztust, majd elhúzódtam tőle.

- Menjünk vissza a hálóba – javasoltam, mire bólintott. Ismét hagytam neki, hogy segítsen kiszállni a vízből, sőt még azt is, hogy beletekerjen egy vastag pamuttörölközőbe.

Mikor már mindketten szárazak voltunk, kézen fogva mentünk oda a széles franciaágyhoz, ahol aztán egy határozott mozdulattal a hátára fektettem, és fölé másztam. Ráfeküdtem, hogy kényelmesebben tudjunk csókolózni, majd egy kis idő múlva lejjebb siklottam rajta, hogy kedvemre játszadozhassak a nyakán és a kulcscsontján, míg végül elértem széles mellkasát, mely maga volt a nők vágyálma. Erős volt, izmos és teljesen csupasz. Egyszerűen imádtam, főleg, hogy olyan finom volt a nyelvem alatt, amivel cirógatni kezdtem. Lucas-nak is tetszett a dolog, mert izmai úgy vibráltak a szám alatt, mintha váltóáramot vezettek volna beléjük, és mikor ismét lejjebb siklottam a testén, még meg is remegett. Feltérképeztem a kockákat a hasán és a köldöke körül, majd felnéztem rá, hogy lássa, mit tervezek.

Homloka verejtékezett már most, pedig még alig értem hozzá, és kaján vigyorom láttán egy jó nagyot nyelt is, mert pontosan tudta mit fogok tenni. Szemeiben vad vágy lobogott, mert már alig várta, hogy kényeztessem.

- Most te jössz – suttogtam érzékien, mikor végleg elértem úti célomat.

Férfiassága ott volt előttem alig néhány centire, méghozzá teljes valójában. Finoman végighúztam rajta a mutatóujjamat, amivel tudtam, meg fogom őrjíteni, és igazam is lett. Fejét hátravetette és hangosan felnyögött, ezért megismételtem a mozdulatot.

- MW… - sóhajtotta a nevemet, ami olyan izgatóan hatott rám, akár a simogatás.

- Mit szeretnél? – kérdeztem rekedten a vágytól.

- Tudod te azt – emelte fel ismét a fejét, hogy a szemembe nézhessen. De még mennyire, hogy tudtam. És mennyire vágytam rá én magam is.

Nem is húztam tovább a dolgokat, kézbe vettem a lüktető hímtagot, majd a tetejére szorítottam a számat, mintha csak egy csókot akarnék nyomni rá. Luke ezúttal még hangosabban felnyögött, és mikor férfiasságát a számba csúsztattam, egész testében remegni kezdett. Lassan mozgattam körbe a nyelvem, hogy még nagyobb örömet okozzak, ami nem is maradt el. Lucas úgy zihált, mintha épp a maratoni távot futná le, férfiassága pedig úgy lüktetett, hogy félő volt, nem bírja már sokáig. Csakhogy én másfajta befejezést terveztem ez alkalommal. Ismét magamban akartam érezni.

Egy utolsó cirógatás után elhúzódtam tőle, mire csalódottan felsóhajtott és megpróbált visszatartani, de nem hagytam magam.

- Ne aggódj, nem megyek messzire – kacsintottam rá, majd a szekrényhez siettem és kivettem egy újabb óvszert.

Luke sem tétlenkedett távollétemben, egyszerűen csak simogatni kezdte magát. Olyan lenyűgöző látványt nyújtott ott az ágyon, az összetúrt takarók és párnák között kiterülve, miközben széles tenyere a férfiasságán járt - egy jóval lassabb ütemben, mint szerette volna -, hogy önkéntelenül megnyaltam a szám szélét.

- Ne olyan gyorsan – nevettem rá, majd elhúztam a kezét és ezúttal én illesztettem a helyére az átlátszó kis gumit. Ám mielőtt még bármi mást tehettem volna, a hátamon találtam magam. Lucas a combjaim közé helyezkedett és a következő pillanatban már bennem is volt. Mindketten egyszerre nyögtünk fel, majd kezdtünk az ősi ritmus szerint mozogni. Olyan volt fölöttem, ahogy karjaira támaszkodott és sebesen áramló lehelete cirógatta az arcomat, akár egy vad hullám, mely a sziklát ostromolja. Egyre erőteljesebb lett, egyre szenvedélyesebb, miközben vadul az ajkaim után kapott és egyúttal a számba is behatolt kutató nyelvével.

Testem minden pontja zsibbadni kezdett, ahogy ismét egyre magasabbra szárnyaltam azon a bizonyos érzéki spirálon, mely a mennybe vezetett. Magamhoz szorítottam Luke-ot, hogy még közelebb legyen hozzám, mert úgy éreztem nem elég, amit eddig kaptam belőle. Számat egyre másra hagyták el a hangosabbnál hangosabb sóhajok és nyögdécselések, de nem érdekelt ki hallja meg és ki nem. Akkor, ott, Lucas karjában, a világ vége sem érdekelt volna. Sőt, boldog emberként haltam volna meg, mert azzal voltam, akit a legjobban szerettem. Milyen szerencse, hogy a veszély, melyről fogalmunk sem volt, s mely egyre közelebb óvakodott hozzánk, elkerülte a szobánkat azon az éjjelen.

Bár mások is ilyen szerencsések lettek volna…